Fogy az id�m

Ha elsorvad bennem

�si �szt�n karja,

agyamt�l a f�nyt

nincs mi eltakarja.

Meglelv�n sz�ttiprom

az �letad� f�rget,

tiszt�n l�tom majdan,

mir�l sz�l a t�rt�net.

Szememr�l a h�lyog

v�gleg leker�l,

v�lgyek rejtett zuga

s�ks�gg� ter�l.

Bel�tom a f�ldet,

s felsz�n�n g�rgetem

odvas fat�rzs gyan�nt

szertefoszl� �letem.

A teleim fel�t m�r

magam�v� tettem.

Mit �rtem el eddig,

mondd miv� lettem?

A pillanat homlokomra

bar�zd�kat v�j.

Hazudn�k, ha azt mondan�m;

ez cseppet se f�j.

Elmerengve n�zem menet�t,

a pettyes labd�t hogy tapossa sz�t,

tengely n�lk�l forog a ker�k,

meg�ll�tan�m, de rettent� neh�z.

Azt k�v�nom utolj�ra m�g,

�rezzem a ny�r lehelet�t,

bontson bimb�t kedvem�rt a r�t,

legyen �ppoly gy�ny�r�, mint r�g.

Hadd heverjek benne m�g egy kicsit!

2001.

K�vetkez� ->