�j fossz�lia

L�pted ment�n zizeg
elm�lt korok t�rt�nete,
m�g alszik az erd�
�s er�tlen l�legzete
olykor kihagy.

Porleped�k bor�t
fakadni k�sz r�gyet
�s sz�rk�re sz�nez
minden sz�l f�vet,
mely j�v�t rem�l.

S�rna, �v�ltene,
de nem teszi,
a m�ltba r�ved,
majd felveszi
a cs�f fossz�li�kat.

Elfogad m�r mindent,
s b�r elm�je az �r,
meg-megpend�l m�gis
legbel�l egy h�r
�s furcs�n morajlik.

Halld meg e zen�t
�s ne l�gy rest,
t�ncolj m�g b�rsz,
s ha elj�n az est
v�gy egy takar�t!

Terjedni fog minden�tt
az erjedt hideg,
�s b�cs�sz� nem jut
imm�r senkinek,
elfogy a szeretet.

M�g mindig pihen,
a tudat m�r csak ilyen,
feleszm�lni k�s�
m�r faragott a v�s�
�j fossz�li�t.

2002.

K�vetkez� ->