Utols alkony
A holdfny az jbe
szrkletet kpez,
alakokat fest
kunyhm sttjbe.
Tncol s jtszik
elmlt idk bja,
idilli szpsge
a rgi ntt fjja.
gyamon vrom a hajnalt,
oly kedves a csend,
lmatlan rk utn
pirkadat szele leng.
Kilpek a torncra
beltom a tjat;
apr cserjket,
vaskos szilfkat.
Felnyergellek reg pej,
kifnyestem a csizmt,
bekenem olajjal
kopott sarkantyjt.
A harmatos ndtetre
szivarcsutkt dobok,
a parzs felizzik,
s a fedl mris ropog.
Mr nem kell vgtatnod
drga j gebm,
h trsam, bartom
elg ha lassan lpsz.
Lhtra lk
immr utoljra,
s eljutok naplementig
idm kapujra.
A kedves ris tze
krlveszi formm,
lassan elnyeli
csizmm sarkantyjt.
Brruhm rmtapad,
eggy vlunk vgleg,
tlpnk a horizonton,
porr lesz a vrem.
2000. |